Prueba 1

VOCABULARIO • Enümiyaelwe – (calentar) (iyael) : microondas • Ramtum: pregunta • Awkantufe: jugador • Chaltumay: much

Views 199 Downloads 42 File size 2MB

Report DMCA / Copyright

DOWNLOAD FILE

Recommend stories

Citation preview

VOCABULARIO • Enümiyaelwe – (calentar) (iyael) : microondas

• Ramtum: pregunta

• Awkantufe: jugador

• Chaltumay: muchas gracias

• Ñochi ñochi:

• May: sí

• Dungun: idioma

• Kimimi: sabe

• Kellukelo:

• Müley: está

• Pingekey:

• Mülen: estar/haber

• Nien: tener / tengo

• Mew: en

• Tuwün: procede

• Niey: tiene

• Nütramkam: conversar

• Ka: y, también, otra vez

• Mañumün:

• Fokal: vocales

• Üy: nombre

• Kimeluwün: (enseñar) (…)

• Eymün: ustedes

• Pewkayael: Adiós • Kiñe troy: • Pefinge tüfa:

• Tüfachi: esto, este, esta

GRAMÁTICA Puchilkatufe – plural // Wechekeche – (nuevo) (persona) - Ke pluraliza / gente jóven Kimelfe – persona Umawtuwe – (dormitorio) que sirve para

Nien – yo tengo Nien-ymi – tú tienes Nien- y – él tiene

Umawtun- (dormir)

Mülen – estar

Chaltumay – (gracias) afirmativo (sí) (muchas)

Müley – está

Niey – persona gramatical (él)

Inche tuwün – yo soy de (procedo)

Amulay – (ir) negación / él no fue *Lay: murió Chumngechi – (…) (ojo- voz pasiva) (…)/ +cómo Pingekey – (decir) (*pinge – llamarse) (ojo- voz pasiva) (…) /+se dice Pingeymi – (llamarse) - tú / cómo te llamas

Eyni tüwini – tú.. Fey tuwi – él/ella …

RAMTUM

¿Iney? - ¿Quién? *¿---? - ¿Qué? ¿Chem? - ¿Cómo? ¿Tunten? - ¿Cuántas/os? ¿Chew? - ¿Dónde?

YO



ELLA ÉL

NO SO TR XS

US TE DE S

ELL XS

CLASES VOCABULARIO:

entrar

llamar

luz

contar

¿CHUMNGECHI DUNGUAFUYMI TÜFACHI DUNGUN?

KIÑE KIMELUWÜN ¡LLITUAIÑ FEWLA! uno

enseñar



1. Chaliwün

3. Pewkayael

a) Mari mari, kimelfe b) Mari mari, peñi

Mari mari, chillkatufe Mari mari, lamngen

c) Mari mari, papay

Mari mari, chachay

2. Mañumün a) Mañum, kimelfe b) Mañum, peñi

Feley Feley

c) Mañum, lamngen

Feley

Pewkayael kimelfe Pewkayael

4. Ramtun / pregunta - kimelfe, nien kiñe ramtun / profesor, tengo una pregunta ¿Chumngechi pingekey “casa” mapuchedungun mew? / Cómo se dice casa en mapundun - “ruka”, pingekey 5. Kellukelu dungun -Kimelfe, nien kiñe ramtun -Ka kiñe, kimelfe -Ñochi ñochi, kimelfe / más lento - despacio

NGOYMAKILNGE TÜFA ¿CHUMNGECHI CHALIWAIÑ?

KIÑE TROY ¿INEY PINGEYMI? ¿cómo te llamas? "¡Witrange anay! Wünkey com pu che ñi duam" Frase mapuche que significa “Levántate, amanece para todos” Esta frase se aplicaba a una persona abatida por una desgracia. Era como recodarle que después de la noche – por más negra que sea – llega la luz del día.

¡Witrange ka chalinge tami pu kompañ!

¡Levántate y habla con tu compañero!

PU CHE / LAS GENTES WE DUNGUN PICHIDOMO ÜLCHA DOMO PAPAY KUSE PICHICHE PICHI WENTRU

WECHE WENTRU CHACHAY FUCHA WENTRU

¿Quién?

¿INEY PINGEY TÜFACHI______?

EPU KIMELUWÜN MARI MARI PATAKA

WARANGKA

RAMTUN: ¿TUNTEN _______ MÜLEY? Kechu

KÜDAY: WIRINGE MAPUCHEDUNGUN MEW Küla mari meli Kechu mari kechu Regle mari kayu

Aylla mari pura

FEWLA EYMÜN ¿CHEM NUMERU NIEY TÜFACHI MIKRO? Kiñe pataka meli

RAKINGE ¿CHUMNGECHI DOY KÜME RAKIAFUIÑ?

Cuándo

está

nuestro

wall-: toda; mapu: tierra

¿CHUMÜL MÜLEY AFCHI MALON TAIÑ WALLMAPU MEW?

Cuántas/os

Cuesta?

¿TUNTEN FALI TÜFACHI _____?

TRIPANTU: ¿TUNTEN TRIPANTU NIEYMI? ¿CUÁNTO AÑOS TIENES?

Cómo

en

EYMI ¿CHEM TRIPANTU MEW CHOYÜNGEYMI?

¿CHEM ANTÜ MEW CHOYÜNGEYMI?

Epu mari küla

mari

Warangka aylla pataka aylla mari kiñe

Sol / día

mes

¿Dónde?

¿CHEW CHOYÜNGEYMI?

¿CHEN WEA? :O

¿NIEYMI MÜTRUMWE?

NÜTRAMKAYAIÑ

KÜLA KIMELUWÜN

¿CHEW MÜLEY TAMI RUKA?

¿CHEM INAFÜL WARIA RÜPÜ MÜLEY TAMI RUKA?

¿CHEW TUWIMI? ¿INEY TUWI TÜFA MEY? ¿DE DÓNDE ERES?

San BK tuwün inche

¿FELEY KAM FELELAY?

¡¡¡FELEY!!!